A Táncoktatásról, az Oktatóról és a táncról
Alapjában véve a tánc egyfajta önkifejezés.
Lehet szórakozás, hobby, sport és ritkább esetben hivatás. Amikor azonban hivatásként szeretné valaki élete meghatározó részévé tenni, akkor elsősorban alapvető tényekkel tisztában kell lenni, amelyek a következők:
Elsősorban ami talán a legfontosabb a tehetség!
Erre azért szeretnék kitérni, mert ez az alapja a további fejlődés ütemének,idelyének és fokozatainak.
A megfelelően képzett szakmai tudással bíró oktató, akinek kiváló szeme, meglátása van.
A kitartás.
És nem utolsósorban az alázat.
Személy szerint a táncosokat különböző kategóriákba sorolom a tapasztalataim alapján.
A hobby táncos
A táncos:
A kezdő aki az útja elején jár és még tanul,fejlődik
A haladó aki már megtett egy bizonyos utat de még képzi magát,alakul és valójában egyre jobb lesz.Persze mindenkinek vannak határai.
A profi aki már megtalata az önmaga stílusát,abban nagyon jó de a folyamatos tanulást nem hagyja abba.Az igazi profi(szoktuk mondani) onnantól kezdve profi amikor kilép az otthona ajtaján majd odáig amikor belép az otthona ajtaján.Tehát nem csak a színpadon profi a profi hanem az előtt és után is!
Így egyszerű is lenne, de közel sem az!
A kezdő táncos, aki még az útja elején jár, de még sokat kell tanulnia és tapasztalnia. Ez könnyen felismerhető.
A haladó ennél már sokkal nehezebb egy hozzá nem értő számára.
Mivel az átlagember nem táncos, és képzetlen, így nem tudja megítélni a tánc szakmaiságát. Csak a szemének és az érzelmeinek hisz, az alapján dönt és persze a tanár véleménye, ami még befolyásolja a döntését. Ha megkérdeznénk egy nézőt, hogy miért tetszik az vagy az a táncos, sokak nem is tudnának választ adni szakmailag, hiszen nem táncosok nem értenek hozzá. Valamiért tetszik. Jó a kisugárzása, ügyes, csinos, dinamikus, a környezetében is sokan kedvelik. Nem akar kilógni a sorból. Ez természetes!
Nem akarok senkit megbántani, de ha megfigyeljük a mostanában látható televíziós produkciókban szereplő táncosokat, van benne sok kivetni való!
Nos, ebbe ne menjünk bele mi az oka. A lényeg, hogy nem színvonalas.Szoktuk mondani,hogy felhígult a szakma. Sajnos ez sok esetben így van a tánciskolákban is. Addig, amíg a teremben táncolnak nem szokott kiderülni a hozzá nem értés. Pláne akkor nem, ha a hozzátartozóktól, barátoktól várják a visszajelzést. Hiszen legyünk őszinték mindenki elfogult, de ez természetes!már párónap táncolgatás után tanárok tömkelege lepte el a netet.És persze ne is beszéljünk a népszerű oldalkról ahol minden stílus megtalálható.
A kudarccal akkor szembesülnek a növendékek, amikor elmennek egy versenyre. Vagy olyan közegbe kerülnek ahol nincsenek vagy kevés a barát, családtag. Akkor csattan a pofon és nem értik mi történt, hiszen mindenki azt mondta, hogy milyen jók, vagyunk! Ez sokszor látható a tehetségkutató műsorokban. A diák és a neki drukkolók megsértődnek és sokszor az is elhangzik, hogy a bírálók nem értenek hozzá! Senkiben nem merül fel a kérdés!
Nem lehet az, hogy a tanár követett el hibát?
Akár menyire hihetetlen, de a tánc oktatókkal is előfordulhat az, hogy a környezetében elhitetik vele azt, hogy mennyire jó oktató. Valójában tehetségtelen és sokszor egy szülő álmát próbálja megvalósítani és persze a legnagyobb ellenség az Ego ami hajtja.Így sajat magát is becspja és egy rajzolt világot épít fel önmagának.
Az alig tanult vagy ösztönösen táncoló "oktató" egy teljesen laikus jelentkező megítélésében táncos,tanár.Mivel nem tudja megítélni a szakmai tudását.Az oktató pedig eltudja hitetni a jelentkezővel,hogy nagyon jó tanár.Így elkezd járni hozzá és masolja a hibákat,a tanár pedig hibát hibára halmoz amit később elképesztően nehéz kijavítani!
A GÁTLÁSOK
Az emberek többsége, ha táncolni kell mások előtt szégyenlős lesz. Kivétel az esküvő, és a házibulik. De még ott is előfordul. Mi az oka?
Azért mert az emberek mindig viszonyítanak. Automatikusan valakihez vagy valamihez.Ezekkel védekeznek:Én nem tudok táncolni, nekem ez nem megy,stb., főleg akkor, ha a környezetében lát vagy láttak egy táncoló valakit. Persze itt is térjünk ki arra, hogy a megítélés bizony kétes és nem szakmai. Elég egy nagy taps és ez egy olyan visszajelzés a következő fellépőnek, hogy valami nagyon jót kell produkálnom! Valamire hivatkozva visszahúzódnak.A gátlások visszafogjákaz illetőt.Sokszor bebizonyítottam, hogy sikerülhet, csak gyakorolni kell és nem feladni és közben a gátlás megszűnik hiszen szemmel látható lesz a tudás a változás.
A tanárnak az is a dolga, hogy bebizonyítsa, megértesse mit miért és hogyan, van rá jó esély, hogy a tanulással és a kitartással, sokkal magasabb szintre léphet a diák. A táncot ugyanúgy érteni is kell nem csak szisztéma nélkül mások szerint ugrálni! Sajnos sokat láthatunk ma ilyet.Táncolnak de nem értik a tánc mélységét.
A kitartás fontossága.
Sok olyan önjelölt táncossal találkoztam, akik elképesztően tehetségesek voltak. Kaptak egy ajándékot! De nem fejlesztették tovább magukat, nem tanultak és ma már hullócsillagoknak hívjuk őket, mert eltűntek. Pedig….
Az Oktató
Nos, tudni kell, hogy oktató és oktató között óriási a különbség. Nézzük.
Van olyan oktató, aki nagyon jó táncos akár csak egy bizonyos stílusban, de a tudását nem tudja jól átadni és nem utolsó sorban valahogy nem tudja inspirálni a tanulni vágyót, hiszen ez is nagyon fontos! El is megy a kedve a diáknak. Inkább szeretné, hogy őt dicsérjék, hogy milyen jó koreókat (koreográfia) koreografál, szó szerint ünnepelteti magát. Türelmetlen, nincs jó szeme, öntelt, de volt olyan is, hogy különbséget tett a diákok között! Elképesztő! Egy jó koreográfia készítése sokkal összetettebb, mint gondolnánk. Egy példa.
Felkértek egy szalagavatóra egy osztály koreográfiájának az elkészítésére.
A pontos létszámra nem emlékszem, de minden másra nagyon is:)
Sorolom a tényeket.
Páratlan létszám, teljesen más magasság, testsúly, alkat és persze ritmusérzék és zéró tánc, színpadi tapasztalat!
Nyilván törekedni kell a látványosabb, egyszerűbb produkcióra, koreográfiára. Sok esetben a kevesebb több.Ez a táncra is igaz.Mivel nem táncosok nincs alapjuk ezért a táncos számára egyszerű mozdulat már-már ösztönössé alakult mozdulatsorok egy nem táncos diáknak nagyon nehéz. Ötlet zéró max ez vagy az a zene tetszik, mert éppen sláger.Az egyik diák ezt szereti a másik azt, hol jön próbára, hol nem jön, szoktam mondani olyan, mint a népmese. Hol volt hol nem volt! Majd bepótolom. Csak ez nem így megy. Egy amatőrnek hogyan tanítok be valamit, amikor a lány forgatásánál nincs ott a fiú vagy a lány? Össze kell szokniuk. Testsúly, magasság, karhossz, stb. Sok-sok példa lehetne még. Időnként teljes feladás, többet nem jövök, nekem ez nem megy, fáradt vagyok, stb. Arról nem is beszélve, hogy nem libasorban állunk, hiszen valami féle térformának nevezett látványt is kell beállítani. Nem lehet egész zene alatt egy sorban állandóan táncolni. Ráadásul a nem egy zene szólt, hanem három, összevágva effektekkel. Képzelhetjük, hogy menyire megzavarhatja egy nem táncos ritmusát,aki a fejfájásig koncentrál hiszen meg akar felelni egy hítelen zeneváltás! Az egyensúlyról nem is beszélve. Szóval ezerszer meggondolom, hogy még egyszer:)
De végül megnyerték a suli legjobb szalagavatós tánca versenyt és nagy volt az öröm!:))))))))))Yes!
Visszatérve. Van olyan oktató, aki nem annyira jó táncos mondjuk középszerű, a szeme kiváló és jól is oktatja a szakmai tudását és a gyakorlatokat is. Ebből is elég sok van. De én annak a híve vagyok,hogy a tanár csak olyat várjon el amit meg is tud mutatni hibátlanul.Hiszen akkor hiteles!Sokszor láttam olyan órát ahol a tanár elől állt. Majd kezdett táncolni. Ő nagyon jól érezte magát, a diákok próbálták utánozni. Sorra jöttek a mozdulatok kétszer, háromszor megmutatta és haladt tovább a koreográfiával.
Így marad egy fitneszszerű mozgás sorozat, amiben sem élet, sem pedig művészet abszolút nincsen. A diákok csak táncolgatnak,jól leizzadnak(már aki),nem értik mit miért,majd haza mennek.Ha megkérdeznénk értetted az órát?Mi lenne a válasz?
Na ez mi volt?
Sok ilyet láttunk sajnos. Pedig mennyivel inspirálóbb lenne, ha sok jó csoport működne.
Erre mondjuk, hogy jó húzóerő lenne.
Ami ritka a jó táncos, aki jól is adja át a tudást. Nem magával van elfoglalva és valóban szív ügye a tánc, a csapatmunka és a közös siker. Nagyon nagyon kevés ilyet ismerek.
Nyilván egy nem szakmai ember nem látja a szakmai különbséget.
Szoktam mondani. Kérdezi a tanár.:
Hoztad a havi díjat?
-Igen!
-Jól van! Ügyes vagy! Állj be!
A Tánc stílusról
Azt köztudott, hogy ma már sok tánc stílus alakult ki. Főleg az utóbbi tizenöt évben mint ahogy a zenei stílusok is gyorsan változnak egészülnek ki más hangzásokkal. Van,hogy egy zenei stílus miatt alakul ki egy tánc stílus.Lásd Break Dance.Az, amit szeretek oktatni az a hip-hop mert allandóan változik,nagyon összetett és ezért nem unalmas.
Erről kicsit részletesebben.
A rap, mint zenei stílus a Jazz, Funky és a jamaikai zenéből alakult ki. Nagyon kevert, összetett zenei műfaj. Ma már rengeteg az elektronikus effektekkel tele tűzdelt zeneszám. De maradjunk az alapoknál, hiszen ebből épült napjainkig ez a stílus.
Ahhoz, hogy megértsük, a kezdetekhez kell időben visszamennünk. A 70-es években, amikor Bronx, Harlem házibulijain egy Dj. Kicsit korábban csak utcán hallgatott rap zenéket elkezdte játszani bakelit lemezen, megtetszett a közönségnek. Húzgálta a tűt a lemezen és ebből lett a (scratch), közben más előadók zenéit egy időben játszotta és így egyfajta új mixelési stílust hozott létre, ami villámgyorsan hatalmas népszerűségre tett szert. A 80- as években már ezek a rap zenék különböző jellegzetes hangzásai keveredtek a jazz és a funky stílusú hanghatásokkal és kialakult a hip-hop, amire jellemző a nagyon jól táncolható alap dob, azonban mindig több választási lehetőséget ad a ritmizálás, mert szándékosan úgy vannak megírva a dalok. Hol gyorsan, hol lassan, hol dupla ritmusban lehet rá táncolnia táncos "fülére", belső", belső",belső érzéseire van bízva
Akkoriban nagy divat volt a videoklipekben (Salt In Pepa, TLC,Bobby Brown) ezekhez a zenékhez táncos videókat gyártani. Innen már futótűzként terjedt a stílus, ami napjainkban is oly népszerű.
A Hip-hop tánc
A stílus nagyon összetett. A tánc valós alapja a balett ha szigorúan a művészet szempontjából vizsgáljuk. Ha nem akkor mindenképpen az Afro.! Sokak azt mondjak….
Ne már! Balett?
De bizony. Azért mert ha valaki hivatásává akarja tenni, akkor, muszáj tanulnia a balett alapjait.Nem kell balett táncosnak lenni de alapvető szaályokat és testtartásokat,pozíciókat mindenképpen elkll sajátítani ha valóban komolyan vesszük és elhivatottsággal akarunk táncolni.Ha azt mondom,hogy vannak világbajnokok akik napi 6-8 órát gyakorolnak akkor csodálkoznánk igaz?Miért? A tánc a kezdetektől tulajdonképpen egy erős, stabil testtudat. Ha a táncos nem tudja kontrollálni a testét akkor az nem táncos. Csak egy hobby táncos aki mi nden rendszer nélkül ösztönösen táncol és remekül érzi magát közben.Jól is van így. A különböző mozgások, tartások, pózok mind valamely szabály szerint kell, hogy megvalósuljanak a színpadon.Ha van balett,jazz alap az azonnal kitűnik sok esetben még a laikusok számára is.Van saját stílus, de vannak alapszabályok, amelyeket akkor is be kell tartani, ha tetszik, ha nem!
Egy példa. Ha nem így valósul, meg akkor láthatunk egy összevissza,(nem tükörben) nem egyszerre, szembetűnően csúnya, koordinálatlan, fitnesz előadást. Egy példa. A táncosnak kell tudnia forogni, teljesen egyenes nyújtott térdel,féltalpon(releve-rölövé) lábon úgy, hogy az egyik lábát fel kell húznia a térde mellé abban az irányban, hogy a térdkalácsa előre nézzen. Ezt hívjuk nagy passzénak amiből van kicsi a bokához verzió. A forgás pedig túr (Tour). A két karja, ha klasszikus stílusban forog, elől mintha egy kosarat ölelne át. Ha jazz-be forog, akkor szabadon választott a karok pozíciója vagy, ahogy a koreográfus kéri. Ha nem erősek a tartóizmai, nem tudja pillanatok alatt az úgynevezett tengelyét megtartani (belső combizmok, farizom, hát, medence, stb.) és nem kapja a fejét (speciális fejkapás forgás közben, ezért nem szédülnek el) nem fog tudni forogni. Főleg ha többet kell, sőt még el is eshet és az iránytartásról ne is beszéljünk. Arról nem is beszélve, hogy a megfelelő időben a megfelelő helyen kell megállnia egy adott zenei ritmusra. Ezeket a részleteket azért írom így mert a privát (nem táncos) embernek természetesen ez fel sem merül. Csak azt latja, elesik, késik,olyan mintha botladozna, valami nem jó. Megjegyzem, van olyan táncos, aki egy lendületből klasszikus tourt forgott (ami sokkal nehezebb) 18-at tökéletesen. Mihail Barisnikov. Mennyi munka és gyakorlás hat éves kora óta!
A Hip-Hop ahogyan a zene úgy a tánc is nagyon kevert összetett mozdulatokból áll. Mint említettem az alapszabályokon kívül más szabály mondhatni kevés maradt. A stílus a következőkből áll.:
Jazz-balett, Latin táncok,Break tánc és annak alfajai, mint a Locking,Popping,Electric Boogie ,Afro,Disco.És nagyon sok izolációs mozdulat.
Ahhoz, hogy jól tudjunk izolálni (elkülönítés) vagyis a testünk különböző részeit elkülönítve tudjuk akár egy időben mozgatni, akár más ritmusban elválasztva az bizony nagyon jó testtudatot igényel. A jó hí az, hogy ez fejleszthető és egy idő múltán már gondolkodni vagy erősen koncentrálni sem kell, mert, ahogy mondani szokták a profi táncosok. Ez csak úgy Jön! J
Miközben tanulja, fejleszti a diák ezeket a képességeket, akkor jó a fejlődés, ha érti is és automatikusan kialakul az Ő saját stílusa! A tanár feladata az is, hogy ezeket az apróságnak tűnő szakmai dolgokat elmagyarázza, hiszen Ő már megtapasztalta, végig járta ezt az utat!
Egy kollégám azt mondta. Az éveket nem lehet átugrani! És valóban így van.35 éves pályafutásom során tapasztaltam, de még mindig azt mondom. Mindig van új és újabb stílus (style) mozdulat, zene, amit lehet gyakorolni, fejleszteni, mert a gyakorlat teszi a mesterét!
Nos, azt gondolom, hogy az oktató feladata az, hogy a helyes úton induljon el a diák. Ha hibás dolgok rögződnek, akkor sokkal nehezebb kitörölni mintha nulláról indulna teljesen kezdőként. Sokszor megtörtént az, hogy jött egy uj jelentkező, aki már nem volt kezdő, inkább haladó szintet ért el. Máshova járt tanulni és gondolta, tanul kicsit mástól is, hiszen mindenkinek meg van a saját stílusa, ha nem másol! Ugyanis ez is leggyakoribb.
Amikor beállt a térformába pár mozdulat után láthatóak voltak a hibák, amelyek már erősen rögződtek.
Nyilván javítgattuk hétről hétre és sikerült. A lényeg azonban az, hogy pár hónap alatt nem csak táncolni tanult meg, hanem a táncot látni is!
Azóta tánciskolája van és sikeres
Öröm látni!
Nézzünk egy példát. Ha egy laikus nézőt megkérdezünk, hogy két táncos közül melyik tetszik, jobban szakmailag nem fogja tudni alátámasztani a döntését. De a különbség látható lesz.
Nem tudom. Valahogy jobban tetszik. Miért?
Ha egy táncos koordinált, szép, látványos, dinamikus és ugyanakkor ritmusra mozog, a zenével együtt érez ,lelke van a koreográfiának az a közönségnek is ahogy mondani szokás átjön! Vagyis sikeres lesz. Hogy ki menyi idő alatt lesz sikeres akár csak a baráti körében vagy egy bulin?
A táncos szorgalma, kitartása, és persze az ajándék, amit mindenki kap a tehetség mértéke.
Valójában mindenkinek van tehetsége még a tánchoz is. A baj a visszafogottságban van és a kudarctól való félelem.
Az én feladatom az, hogy ezt a félelmet megszüntessem és sikerélményhez juttassam a táncos jelöltet, miközben még jól is érzi magát. A tehetséget elindítsam, kiemeljem es látást adjak ahhoz, amit jól kell látni! Ha egy csoportos produkció nem jó akkor elsősorban az hibázik, aki a készítése során nem látott jól! Soha nem a táncosokat kell kérdőre vonni kivétel, ha profiknak vallják magukat! Sajnos a közönség többnyire a táncosokat hurrogja le. A profiknak tudniuk kell, hogy hol vannak a határaik, lehetőségeik! Nem azokat az emelte ki táncosokból, ami az előnyük, hanem a saját elképzelését valósította meg. Nem várhatunk el olyan mozdulatokat tökéletesen valakitől, amit soha nem tanult, vagy még nem gyakorolt ki (nem gyúrta ki), csupán azért mert a koreográfusnak éppen az az álma, neki az tetszik! Sajnos az oktatók között rengeteg az állprofi! Ez azt jelenti, hogy profinak vallja magát, hiszen sok produkcióban vett részt, klipeket készített, reklámokban. De ne tévesszen meg minket a lista hosszúsága! Egy táncos szakmai tudása nem csak attól függ, hogy hány produkcióban vett részt, hanem a produkciók szakmaiságáról is! Példa. Egy reklámfilmben kellenek táncosok. Nyilván teljesen kezdők nem felelnek meg. De igazán profikat nem akarnak megfizetni mivel azok jóval drágábbak. Elég a középszerű szintű táncos is és már spóroltak is a kiadásokon. Volt olyan is aki világbajnoki címmel ékeskedett csak elfelejtette közölni, hogy abban a kategóriában amiben indul összesen négy induló volt. Igaz, azokat felülmúlta. De ha egy komoly táncost megkérdeznénk mi a véleménye, akkor bizony meglepődne sok ember.
A csoportos tánc is egy csapatmunka és egyben szórakozás. Ha megvan a harmónia, egyensúly és az összetartás, kitartás akkor még olyan sikereket is el lehet érni, ami lehetetlennek tűnt ez idáig!
A tapasztalatom ezen a téren több mint 30 év. Nem szeretem a dicsekvést, de sajnos kénytelen vagyok megemlíteni azok miatt, akik soha nem jártak tánciskolában a szakmai tapasztalataimat.1985 be kezdtem a táncot hobbyként. Akkoriban óriási divat lett a Breaktánc. Azonban annyira megtetszett a tánc, hogy úgy gondoltam komolyabban akarok ezzel foglalkozni.
Tanultam jazz-klasszikus, amerikai jazz, és jó néhány olyan stílus alapjait, amit a későbbiek során felhasználtam, ilyen a sztepp, latin, társastáncok, néptáncok.
De legfőképpen olyan produkciókban vettem részt, amelyekben csak képzett táncosokat vettek fel. Úgyhogy gyorsan összekellett szednem magam és felzárkózni a többiek szintjére ami nagyjából sikerült is.
De közben tanultam mást is. Hogyan zajlanak a színházi próbák, egy filmforgatás, hogyan készül egy zenésdarab, egy divatbemutató, egy videoclip és megannyi más más rendező, koreográfus látását valósítottuk meg. Az emberek többsége nem lát a színfalak mögé. Olyan szakmai szavakat, íratlan szabályokat hierarchiát, etikettet, stb.
Csodás 35 év volt és ez már megmarad.
Az iskolámban azt szeretném megvalósítani, hogy a diákok, megtanuljanak, meglássanak egy más világot miközben erősödnek, és fittek maradnak, ami azt gondolom, hogy jót tesz a testnek és léleknek egyaránt. Garantálom, hogy pár hónap elteltével teljesen másként fogja látni, értelmezni a diák a táncot!
Kívánok mindenkinek egy csodálatos utazást a tánc világában tele nagyszerű élményekkel akár hobby akár táncosként a jövőben!
Johnson
www.weryus.com
eardancer@yahoo.com